Rendellenességek
2018 óta több mint
1400
szavazatszámláló
beszámolóját gyűjtöttük össze
3 választáson.
A vizsgálatainkból kiderül, hogy az adminisztrációs hibák
és csalásgyanús esetek mérhetők és
befolyásolhatják a választás eredményét,
valamint
gyengítik a választásokba vetett bizalmat.
Ezeket az eseteket legtöbbször
nem korrigálják időben és nem is jegyzőkönyveztetik
a szavazatszámlálók.
A visszaéléseket és rendellenességeket
legtöbbször 3 okból kifolyólag
NEM
jegyzőkönyvezik
a szavazatszámlálók:
nincsenek megfelelően felkészítve;
verbális erőszakkal lebeszélik őket;
ők is kiszolgáltatottak a helyi függőségi viszonyrendszernek.
A jegyzőkönyv az 1. számú bizonyíték. Ha nincs jegyzőkönyv, akkor elvész a jogorvoslati lehetőség, és ezzel együtt az is, hogy újraszámolást vagy új választást rendeljenek el.
A delegáltak módszeres korlátozása és megfélemlítése
Annak ellenére, hogy a bizottság tagjainak egyenlőek a jogaik és kötelezettségeik, a vizsgálatban részt vett szavazatszámlálók arról számoltak be, hogy a bizottsági munka bizonyos fázisait nem végezhették.
„Ugyanúgy pecsételtünk, húztuk a strigulát, mint ahogy az eddigi évek alatt, most pedig engedték egy darabig, aztán pedig jött a helyi megbízott, gondolom a helyi választási bizottsági csaj, és mondta, hogy a pártdelegáltak nem ellenőrizhetik az adatokat, nem pecsételhetnek, és nem strigulázhatnak. Ez reggel volt, 11 óra tájban.” (2018-as országgyűlési választás)
Nem ritka, hogy a pártdelegáltakat
megbélyegzik és megfélemlítik.
Különösen jellemző volt ez azokra a szavazókörökre, ahol a delegáltak a
függőségi viszonyrendszer
részei.
„Egy másik delegált, azt mondta nekem, hogy a kocsija bedöglött. Ezért nem tudott jönni számolni. Később ő szólta el magát, hogy nem a kocsival volt a baj. Megfenyegették azzal, hogy nem lesz munkája, mert közmunkás volt.” ( 2019-es önkormányzati választás)
A megkérdezett szavazatszámlálók 11-18%-a NEM jegyzőkönyvezte az általa észlelt rendellenességet, mint például a szavazók befolyásolását, a telefon használatát a szavazóhelyiségen belül, az idős, mozgóurnával szavazók megfélemlítését, vagy a bizottsági tagok jogköreinek korlátozását.
A tapasztalataink alapján ezek a számok azonban nem tükrözik vissza a tényleges anomáliák mértékét.
Észlelt rendellenességek a mozgóurnás szavazatok kezelésénel és feldolgozásánál
A beszámolók elsősorban az idősotthonokban élő, magatehetetlen emberek tömeges megfélemlítésről adnak tanúbizonyságot.
„Volt egy idős hölgy, aki ült velünk szemben, és elmondta, hogy őneki két agyvérzése volt. Nem emlékszik ő semmire, de emlékszik, hogy azt mondták, hogy XXX-re kell szavazni, különben nem lesz helyük itt az otthonban. Őket kondicionálták a szavazásra.” (2019-es EP választás)
Szavazatvásárlás közmunkáért, készpénzért és juttatásokért
Az EP választás után minden tizedik megkérdezett delegált említette, hogy felmerült benne a szavazatvásárlás, illetve a láncszavazás gyanúja.
Az önkormányzati választáson ez az arány hasonló volt.
A 2020-as borsodi időközin már
MINDEN 3.
megkérdezett válaszolt igennel.
„Nagyon szegény falu; mondták nekem, hogy 5000 Ft-ot kaptak fejenként a szavazatért. Az öregek meg be voltak tanítva, meg valami családtagjuk segített nekik. Állítólag 10,000-et kaptak azok, akik vittek szavazót (szavazónként), milliókat szedtek össze. Ha kicsibe’ így megy, akkor nagyba’ is így megy.” (2018-as parlamenti választás)
„Itt az nagyon fontos, én úgy látom, hogy a polgármester asszony nagyon sakkban tartja az embereket. Mert nagyon sokszor volt, hogy oda tette elém a szavazólapot választó és a szemembe nézett, hogy láttam-e, hogy AZT húzta-e? Százszor volt olyan, hogy kattant a fényképezőgép a fülkén belül. A vaku is villogott.” (2019-es önkormányzati választás)
Az eredményekről készült jegyzőkönyvek hitelességének megkérdőjeleződése
Három választáson
6
olyan esetet is feltártunk, amikor a delegáltakkal
üres jegyzőkönyveket akartak aláíratni.
A 2020-as borsodi időközi választáson közel
válaszolta azt, hogy
NEM EMLÉKSZIK
arra, hogy üres jegyzőkönyvet írt volna alá. Ez nagymértékben megkérdőjelezi az eredmények hitelességét.
„Az első szavazó szavazását követően a jegyzőkönyvvezető az SZSZB tagokat arra kérte, hogy írjanak alá 5 üres jegyzőkönyvet azon az oldalon, ahol a nap végén az eredményeket kell feltüntetni. Felhívtam rá figyelmet, hogy ez törvénybe ütközik, és, hogy én ezt nem írhatom alá. A kérdésemre, hogy mindig így járnak-e el, azt felelte, hogy igen, a jegyző utasítása, hogy így csinálják.” (2019-es EP választás)
ILLEGÁLIS MOZGÓSÍTÁS
A szavazatszámlálók országszerte törvénytelen mozgósításokról számoltak be. Ezek gyakran a szavazóhelyiségen belül, telefonon keresztül zajlottak, ami súlyos törvénysértés.
„Azt mondta a jegyzőkönyvvezető, hogy “megjöttek polgármester úr” , mondtam, tessék!?, azonnal kitakarodsz a telefonoddal innen! De aztán rájöttem, hogy nem arra volt kíváncsi, hogy hányan, hanem, hogy kik, mert utcák szerint jöttek a választók. Az egyháznak ugyanis van egy furgonja.” (2018-as országgyűlési választás)
Független vizsgálataink külső pénzügyi támogatás nélkül, önkéntesek kitartó munkájának és anyagi hozzájárulásának köszönhetően jöttek létre.